„ Tájékoztatási dzsihád – így koordinálta a Hamász vérengzése után a Nyugat elleni dezinformációs hadjáratát az iráni terrorállam

hirado.hu · Feb 24, 2026 · Collected from GDELT

Full Article

Kiterjedt információs hadjáratot indított az iráni iszlamista rezsim Izrael és a Nyugat hiteltelenítésére, közvetlenül a Hamász 2023. október 7-én elkövetett zsidógyűlölő vérengzése után – erről közölt tényfeltáró riportot a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci hírportál. Az oknyomozó sajtóbeszámolóban részletesen írnak az iráni álhírgyár zászlóshajóinak jelentőségéről, az iszlamista propagandagépezet idegközpontjairól és arról, hogy a negyedik generációs hadviselés jegyében hogyan is állítja csatasorba a teheráni teokrácia a médiamunkásokat, milyen viszony fűzi őket az Iráni Forradalmi Gárdához.Az NZZ oknyomozó anyagában megnevezik az iráni propaganda-médiahálózat vezető intézményeit, a Press TV-től kezdve az iráni állami műsorszolgáltató vállalaton át (IRIB) az Islamic Radiot és a Television Uniont (IRTVU) is, utóbbival kapcsolatban megjegyzik, ez az iráni rezsim által működtetett, a Hamászt, a Hezbollahot és a jemeni húszikat is tömörítő ellenállás tengelyének is nevezett közel-keleti terrorhálózatnak a kiterjesztett médiakarja. Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) al-Quds egységének irányítása alatt álló IRTVU először a 2020-as amerikai elnökválasztás idején került egy nyugati kormány figyelmének középpontjába. Az Egyesült Államok akkor választási beavatkozással vádolta meg a hálózatot. Ezt követően szankciós listára került, és több weboldalát lefoglalták – írja az NZZ. 2026 eléjén az Európai Unió a Forradalmi Gárdával együtt az IRTVU-t is felvette a terrorszervezetek listájára, hétéves késéssel az Egyesült Államok 2019-es döntése után. Az NZZ szerint amennyiben Donald Trump végül elrendeli az Irán elleni támadást, az amerikai légierő az IRTVU létesítményeire is csapást mérhet. A portál szerint az IRTVU központi szerepet játszott az Izrael elleni médiakampányban, az IRTVU csak 2023. november 7. és 17. között több mint 150 órányi hang- és videóanyagot készített, amelyet 11 ország 57 tagszervezete használt fel, elsősorban Jemenből, Irakból és Törökországból regisztrálták a legtöbb, hasonló tartalmak iránt fogékony felhasználót. Ezeket az adatokat az IRTVU 2023. december elején, alig két hónappal a Hamász és a Hezbollah Izrael elleni véres tömeggyilkossága után tartott konferencián közölte, amelyen az ellenállás tengelyének képviselői találkoztak Bejrútban. A konferencia neve is beszédes: „Al-Aksza elárasztása”, ez volt a Hamász október 7-ei támadásának és tömeggyilkosságának a fedőneve. A konferencián részt vett egy bizonyos Ghazi Hamád is, aki a Hamász politikai szárnyának a tagja, Bejrútban pedig arról, beszélt, hogy milyen hatékonysággal sikerült Izrael ellen fordítani a nyugati közvéleményt, hogyan tudták elérni azt, hogy az európai és amerikai olvasók és felhasználók a Hamász ártatlan zsidó civileket elevenen elégető, fához kötöző vagy megerőszakoló terroristáiról ne az Iszlám Állam kegyetlenkedéseire asszociáljanak. „A médiánk erejével és kitartásunkkal teljesen meg tudtuk fordítani ezt a képet” – magyarázta Hamid a 2023-as konferencián. Ezenfelül az iráni propagandahálózathoz 35 ország több mint 250 médiája és gyártócége kapcsolódik – írja az NZZ. „Információs dzsihád” – az okostelefon, a klaviatúra és az ideológia a negyedik generációs hadviselés szolgálatában Carl von Clausewitz a napóleoni háborúk korának porosz tábornoka óta sokáig tartotta magát az megállapítás, mely szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. Ezzel összefüggésben a hadtudományi szakértők különbséget tesznek a modern hadviselés első, második, harmadik és negyedik generációja között az alapján, hogy az állam milyen mértékben és minőségben mozgósítja erőforrásait a konfliktusok során. A francia forradalom és a napóleoni háborúk első állandó hadseregeitől hosszú út vezetett az első és második világháború tömeghadseregeitől és gépesített hadosztályain keresztül a negyedik generációs hadviselésig, amikor a felforgatás és a propaganda révén a szellemi hadviselés kerül előtérbe, a média így legalább olyan fontos harcieszköz, mint a Sahíd drón. A nemzeti elköteleződés filozófiai ismeretekkel és doktrínákkal egészül ki, ennek szerepét az iráni iszlamista rezsim idejekorán felismerte, a harcos propagandista pedig a Ali Hámenei ajatollah által meghirdetett tisztázó vagy felvilágosító dzsihádon keresztül (Dzsihád-e Tabjín) segíti a teheráni teokrácia erőfeszítéseit. Hámenei számára a „tisztázás dzsihádja” nemcsak állami, hanem egyéni kötelesség is. Szerinte komolyan kell venni mindenkinek, a szemináriumokban, az egyetemeken és különösen a rádióban és televízióban, valamint a nyomtatott sajtóban. Hasonló véleményen van Ali Karimian – az ajatollah bizalmasa, egyben az IRUTV egyik kulcsfigurája – is, aki szerint a médiamunkások a mártírokkal egyenértékűek, ezért magasabb státusszal is bírnak. Egy 2024 júniusában rendezett iráni médiakonferencián – írja az NZZ –, ahol az újságírók kiemelkedő szerepét méltatták a „cionista rezsim” elleni harcban, Karimian kijelentette: most először a palesztin narratíva uralja a tudósításokat; „ennek fő oka 147 mártír újságíró tiszta vére” – fogalmazott akkor az IRTVU főtitkára. A média a háború központi hadszínterévé vált, legalább annyira fontos, mint az ellenállás rakétái és drónjai. Irán a propagandára szánt költségvetését 2023. október 7. előtt és után jelentősen megemelte. 2022-ben az iráni parlament egybillió riál – az akkori árfolyamon több mint kétmilliárd dollár – kiadását hagyta jóvá a „tisztázás dzsihádjára”. Bár az NZZ szerint ezt az összeget végül nem fizették ki, a propaganda és a külföldre sugárzó Press TV kiadásai az elmúlt években összességében jelentősen nőttek – a gazdasági válság és a valuta leértékelődése miatti szűkülő források ellenére is. Kiemelt kép: Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)