Rakéta - és háborús fenyegetések mellett folytatódnak az amerikai - iráni nukleáris tárgyalások Genfben

hu.euronews.com · Feb 26, 2026 · Collected from GDELT

Full Article

Folytatódnak az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalások csütörtökön Genfben, ez a harmadik találkozó Omán közvetítésével a hónap elején újraindult tárgyalások óta. HIRDETÉS HIRDETÉS Donald Trump amerikai elnök megállapodást akar az iráni atomprogram korlátozására, és repülőgépekből és hadihajókból álló flottát gyűjtött össze a Közel-Keleten, hogy Teheránra nyomást gyakoroljon az alku érdekében. Trump azt szorgalmazza, hogy Irán teljesen állítsa le az urándúsítást, valamint foglalkozzon Teherán ballisztikus rakétaprogramjával és a regionális proxyszervezetek, militáns és terrorcsoportok, például a Hamász, a Hezbollah és a jemeni Houthik támogatásával. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásoknak kizárólag a nukleáris kérdésekre kell összpontosítaniuk. Sajtóinformációk szerint Teherán három feltételt támasztott a megállapodáshoz; - Washington ismerje el Irán szimbolikus jogát az urándúsításhoz, - engedélyezze a magasan dúsított urán hígítását, - és ne követeljen ellenőrzést ballisztikus rakétaprogramja felett. A hét elején beszédében Trump azzal vádolta Iránt, hogy a terrorizmus első számú támogatója, és bírálta az iráni gazdaság gyengélkedése miatt kirobbant országos tüntetések közelmúltbeli halálos leverését, amely emberi jogi csoportok és iráni bennfentesek szerint akár 30 000 halálos áldozatot is követelhetett. Trump azt is állította, hogy Teherán "már kifejlesztett olyan rakétákat, amelyek fenyegethetik Európát és tengerentúli bázisainkat, és olyan rakéták építésén dolgoznak, amelyek hamarosan elérik az Amerikai Egyesült Államokat". "Figyelmeztettük őket, hogy a jövőben ne tegyenek kísérletet a fegyverprogramjuk, és különösen az atomfegyverek újjáépítésére, mégis folytatják. Újrakezdik az egészet." Teherán "nagy hazugságként" utasította vissza az amerikai elnök állításait. Irán korábban azt mondta, hogy Washington beavatkozása esetén az összes közel-keleti amerikai katonai támaszpontot legitim célpontnak tekintené. Irán Izrael megtámadásával is fenyegetőzött, ami azt jelenti, hogy ismét regionális háború törhet ki a Közel-Keleten. "Nem lenne győzelem senki számára - ez egy pusztító háború lenne" - mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy szerdai interjúban, közvetlenül azelőtt, hogy Genfbe repült. "Mivel az amerikaiak bázisai a térség különböző pontjain szétszórva vannak, akkor sajnos talán az egész térség érintett lenne és belekeveredne, tehát ez egy nagyon szörnyű forgatókönyv". A ballisztikus rakéták vitás pontként merülnek fel Szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelezte, hogy a tárgyalások ezen fordulóján nem valószínű áttörés. Rubio szerint a megbeszélések fontosak annak felmérésére, hogy Teherán mennyire komolyan gondolja a megállapodást az esetleges amerikai katonai akció elkerülése érdekében, hozzátéve, hogy Irán elutasítja a ballisztikus rakétaprogramjának megvitatását, ami az egyik fő akadály. "A holnapi tárgyalások nagyrészt a nukleáris programra fognak összpontosítani, és reméljük, hogy sikerül előrelépést elérni" - mondta Rubio, majd hozzátette, hogy "azt sem szabad elfelejteni, hogy Irán nem hajlandó beszélni a ballisztikus rakétákról sem nekünk, sem másnak, és ez nagy probléma". "De ha még a nukleáris programban sem tudnak előrelépést elérni, akkor nehéz lesz előrelépést elérni a ballisztikus rakéták ügyében is". Rubio a St Kitts és Nevis szigetén tett látogatása során újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Irán hagyományos rakétái "az összes támaszpontunkat fenyegetik az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Bahreinben, és olyan haditengerészeti eszközökkel is rendelkeznek, amelyek fenyegetik a hajózást, és megpróbálják fenyegetni az amerikai haditengerészetet". Irán ismét urándúsít? Irán azt állítja, hogy a júniusi, Izraellel folytatott 12 napos konfliktus óta nem dúsít, de megakadályozta, hogy a NAÜ ellenőrei ellátogassanak az USA és Izrael által lebombázott létesítményekbe. Műholdfelvételek két ilyen telephelyen is aktivitást mutattak, ami arra utal, hogy Irán megpróbálja felmérni és esetlegesen anyagot nyerni onnan. A Nyugat és a NAÜ szerint Irán 2003-ig rendelkezett nukleáris fegyverprogrammal. A júniusi támadás előtt az ország 60%-os tisztaságú uránt dúsított, ami csak egy rövid, technikai lépés a 90%-os fegyverminőségtől. Az amerikai hírszerző ügynökségek értékelése szerint Irán még nem kezdte újra a fegyverprogramot, de "olyan tevékenységeket folytatott, amelyek jobban alkalmassá teszik arra, hogy nukleáris eszközt állítson elő, ha úgy dönt, hogy ezt teszi". Az iráni tisztviselők - miközben kitartanak amellett, hogy programjuk békés célú - az elmúlt években azzal fenyegetőztek, hogy bombát akarnak készíteni. "Az elv nagyon egyszerű: Iránnak nem lehet atomfegyvere" - mondta JD Vance amerikai alelnök szerdán a Fehér Házban újságíróknak. Vance szerint Trump "elküldi ezeket a tárgyalókat, hogy megpróbálják kezelni ezt a problémát", és "diplomáciai úton akarja kezelni ezt a problémát". "De természetesen az elnöknek más lehetőségei is vannak" - tette hozzá Vance. A tárgyalások legutóbbi, múlt szerdai fordulója során Irán rövid időre leállította a forgalmat a Hormuzi-szorosban, a Perzsa-öböl szűk torkolatában, amelyen keresztül a teljes olajkereskedelem ötöde halad át, éleslövészetek miatt. A tárgyalások megkezdésekor az iráni állami média bejelentette, hogy az iráni erők éles rakétákat lőttek ki a szoros felé, és "biztonsági és tengerészeti aggályok" miatt több órára lezárják azt. Ali Khamenei iráni ajatollah eközben arra figyelmeztetett, hogy "a világ legerősebb hadserege néha olyan pofonokat kaphat, hogy nem tud talpra állni".