
index.hu · Feb 19, 2026 · Collected from GDELT
Published: 20260219T061500Z
A kampány kulcskérdése nemcsak a tömegdemonstrációk mérete, hanem a nemzetközi legitimáció és a hitelesség is: Marco Rubio budapesti látogatása, Magyar Péter müncheni tárgyalásai, a március 15-i presztízsharc és a „lepedő-ügy” egyaránt befolyásolhatják az erőviszonyokat. A politikai elemző szerint a külső „hátba veregetés” mindkét oldalon választási tőkévé válhat, ám egy esetleges kompromittáló felvétel alapjaiban írhatná át a kampány dinamikáját. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. Magyarországra látogatott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki – egyebek mellett – Donald Trump támogatását tolmácsolta Orbán Viktornak. Nem jelent újdonságot, hogy az amerikai kormányzat a miniszterelnök újraválasztását pártolja. Magyar Péter nemrégiben részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol több európai vezetővel – köztük Friedrich Merz német kancellárral – folytatott tárgyalásokat. A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort arról kérdeztük, mit jeleznek ezek a találkozók és támogatások, illetve milyen hatással lehetnek a választási kampányra. Szinte egy időben jelentette be Orbán Viktor és Magyar Péter, hogy március 15-én utcára hívják támogatóikat: a kormányoldal Békemenetet szervez, a Tisza Párt pedig Nemzeti menetet hirdetett. Arra is kíváncsiak voltunk, mekkora jelentősége van ezeknek a rendezvényeknek egy hónappal a választás előtt, levonhatók-e következtetések a résztvevők száma vagy a demonstrációk hangulata alapján, illetve mi számít inkább: az elhangzó politikai üzenetek tartalma vagy a felmutatott tömeg nagysága. Mindeközben Orbán Viktor és Magyar Péter is országjárásba kezdett. Azt is megkérdeztük az elemzőtől, milyen stratégiai funkciót töltenek be ezek a körutak a választás előtti hetekben. Hátba veregetésből választási tőke Nagy Attila Tibor szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatása és Magyar Péter müncheni találkozói egyaránt azt jelzik, hogy a magyar politikai elit számára fontos a nemzetközi – külső – legitimáció, függetlenül attól, mit mondanak a hazai közönségnek a magyar érdekek harcos védelméről. Relatíve kis országnak számítunk a világpolitikában, így a vezető politikusainknak akarva-akaratlanul szükségük szokott lenni külső hátba veregetésre – fogalmazott az elemző. A politikai elemző ilyen „külső hátba veregetésnek” nevezte a kínai és az amerikai külügyminiszter budapesti látogatását is. Hozzátette, a kormányoldal ismét cáfolhatja a bel- és külpolitikai kritikát, mely szerint Orbán Viktor nemzetközileg elszigetelődött. Ugyanakkor Marco Rubio budapesti látogatása – Nagy Attila Tibor szerint – önmagában nem befolyásolja érdemben a magyarországi választási kampányt. Nem történtek olyan súlyú bejelentések – például Donald Trump amerikai elnök látogatásának időpontjáról –, illetve nem születtek olyan horderejű megállapodások, amelyek alapvető hatással lennének a kampány dinamikájára. A látogatás mégsem jelentéktelen. Az elemző emlékeztetett arra, hogy amerikai külügyminiszter hosszú évek óta nem járt Budapesten, vagyis a mostani vizit önmagában is jelzi, hogy a korábbi adminisztrációhoz képest a Trump-kormányzat és az Orbán-kormány kapcsolata lényegesen kedvezőbb. A választási kampányban jól mutat a látogatás, igazolja a fideszes narratívát, hogy Orbán Viktor felelős, nemzetközileg elismert vezető, szemben a komolytalan, megbízhatatlan és most már »lepedő-ügybe« keveredett Magyar Péterrel – értékelt Nagy Attila Tibor. A Tisza Párt elnökével kapcsolatban úgy fogalmazott: az ellenzéki politikus számára még inkább felértékelődik a „külső hátba veregetés” szerepe, főként a „lepedő-ügy” kirobbanása után. Február 12-én még drámai hangvételű videót tett közzé, amelyben azt sem tartotta kizártnak, hogy a Fidesz győzelmet arat a választásokon. Münchenben már oldottabb hangulatban jelent meg, és a német kancellárral, a finn elnökkel, valamint a horvát miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai olyan üzenetet küldtek haza, hogy őt is komolyan lehet venni, és határozottan Európa-politikát kíván folytatni. Ez az üzenet kifejezetten jól rezonálhat az európéer, nyugatias, urbánus szavazók körében. Magyar külön is hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány egyértelműen Európa-barát politikát folytatna, emellett helyreállítaná a lengyel–magyar kapcsolatokat is, ahogy azt Donald Tuskkal folytatott találkozója után jelezte – magyarázta az elemző. Március 15.: presztízsharc a kampány kulcspillanatában Nagy Attila Tibor szerint az eddigi kampánytapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a március 15-i nagygyűlések fontos állomásai lesznek a 2026-os országgyűlési választási kampánynak. A tavalyi október 23-i rendezvényekhez hasonlóan ismét számháború várható: Magyar Péter vagy Orbán Viktor eseményén lesznek-e többen? Ez a presztízsharc arról szól, hogy a Tisza vagy a Fidesz tudja-e hitelesen elhitetni, hogy mögötte áll több választópolgár. Ha nagy a tömeg, akkor erőtől duzzadó képeket lehet közvetíteni ezekről a demonstrációkról – fogalmazott az elemző. Ugyanakkor nemcsak a létszám számít, hanem a politikai üzenetek súlya is. Nagy Attila Tibor szerint mind Magyar Péter, mind Orbán Viktor esetében kulcskérdés, hogy képesek-e olyan tételmondatot vagy jelszót megfogalmazni, amely megragadja a közvéleményt, és napokig tematizálja a médiát. Végső soron az számít, hogy ezek az üzenetek átalakítják-e az erőviszonyokat. Az elemző úgy látja, az országértékelő beszéd sem Magyar Péter, sem Orbán Viktor esetében nem volt kiemelkedő, de március 15-én lehetőség nyílik a korrekcióra. „Az országértékelőhöz hasonlóan a nemzeti ünnepi rendezvényeket is kiemelt figyelem övezi a magyar politikában” – mutatott rá. Lázár János a frontvonalban, Orbán Viktor védett térben Magyar Péter és Orbán Viktor is országjárásba kezdett. Nagy Attila Tibor arra hívta fel a figyelmet, a miniszterelnök fórumai továbbra is részben zártak, azokon jellemzően csak meghívottak vagy előzetesen regisztrált résztvevők vehetnek részt. Ez a gyakorlat erősen szűri a közönséget, így jó eséllyel nem, vagy csak korlátozott számban jelennek meg ellenzéki érzelmű választók az országjárás állomásain vagy a Digitális Polgári Körök rendezvényein. Az elemző szerint ez a kockázatkerülés tipikus esete. A konfrontatívabb, kiszámíthatatlanabb helyzeteket inkább Lázár János vállalja a Lázárinfók keretében, amelyek nyilvános fórumok, és ahol akár kellemetlen kérdések is elhangozhatnak. „Győrben és Pécelen is heves bekiabálások tarkították a Lázárinfót, de Lázár János állta a sarat. Nem kizárt, hogy amennyiben a Fidesz hatalmon marad, Lázár a következő ciklusban is a kormány tagja marad, sőt akár egy vidékfejlesztési tárcát is megkaphat. Ezt a területet már 2022 tavaszán is szerette volna irányítani, akkor azonban az építésügyi és közlekedési feladatokat kapta meg, utóbbi területen pedig – főként a vasúti közlekedés problémái miatt – jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie. A battonyai fórumon is látható volt, hogy számára a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a legfontosabb terület” – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Mi történik, ha előkerül egy felvétel? Magyar Péter újabb országjárásának első állomásain egyelőre nem volt lehetőség kérdések feltevésére. Nagy Attila Tibor szerint ez is a biztonsági, kockázatkerülő stratégia része. Ugyanakkor bemutatták a Tisza jelöltjeit, és a párt elnöke a kormány bírálata mellett ismertette a nemrég nyilvánosságra hozott választási program néhány elemét. „Ebben is megfigyelhető, hogy Magyar Péter a kormányképesség bizonyítására helyezi a hangsúlyt” – fogalmazott az elemző, hozzátéve: a kormányképesség képét ugyanakkor jelentősen gyengíti a „lepedő-ügy”. Nagy Attila Tibor szerint a radnaimark.hu oldal frissülése fenyegető üzenetet hordoz, mert azt a benyomást kelti, hogy Magyar Péter nem mondott igazat a drogfogyasztással kapcsolatos állításairól. Nagy a tét: ha a választók számára hihetővé válik, hogy Magyar az ominózus napon mégis droghoz nyúlt, akkor aligha marad reális esélye a Tiszának a győzelemre. A kábítószer-fogyasztás a politikában tabu, különösen egy miniszterelnök-jelölt esetében – vélekedett. Az elemző úgy látja: amennyiben olyan kép vagy videó kerülne nyilvánosságra, amely Magyar Péter kábítószer-fogyasztását látszik alátámasztani, a politikus várhatóan hamisításról vagy mesterséges intelligenciával végrehajtott manipulációról beszélne. „Egy biztos: a magyar politikában eddig nem volt példa arra, hogy egy potenciális miniszterelnök-jelölt kábítószer-fogyasztás gyanújába keveredjen a nyilvánosság előtt” – tette hozzá Nagy Attila Tibor. A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig. MEGVESZEM