EU - s szabályváltozások , finanszírozási kérdések , dübörgő energiaátállás - folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia

portfolio.hu · Feb 26, 2026 · Collected from GDELT

Full Article

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió jelentős kitettsége a külső nyersanyagforrások iránt komoly kihívást jelent a zöld átállás során. "A napelemekhez, szélerőművekhez, akkumulátorokhoz szükséges anyagoknak egy jó része Európán kívülről származik" - fogalmazott Raisz Anikó. Példaként említette, hogy egy ázsiai nagykövet elmondása szerint országuk csak nyolc országon keresztül, nagy körúton tudja beszerezni a napelemekhez szükséges nyersanyagokat történelmi konfliktusok miatt. Az államtitkár szerint létérdek ezeket a konfliktusokat elkerülni. Rengeteg állami intézkedés a környezet- és klímavédelemért A klímaváltozás már jelenleg is érezhető hatásokat gyakorol Magyarországra. Az agráriumban különösen súlyos a helyzet: egyes magyarországi területeken az elmúlt 20-30 év átlagához képest 30-38%-kal kevesebb csapadék hullott a tavalyi évben. A folyóvizek vízhozama is jelentősen csökkent, átlagosan 10-50%-ig terjedő mértékben. Magyarország alvízi országként különösen érintett ezektől a változásoktól. Az erdészeti ágazatnak újra kell gondolnia, mely fajok lesznek alkalmasak az 50 év múlva várható magyarországi viszonyokra. 2024 őszén Magyarország az európai uniós szabályoknál jóval szigorúbb, német színvonalú kibocsátási határértékeket vezetett be károsító, rákkeltő anyagok, valamint nikkel, kobalt és mangán tekintetében. A változtatásokat a Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve dolgozták ki. 2025 májusában a környezetvédelmi bírságokat is megszigorították mind magánszemélyek, mind gazdasági szereplők esetében. Az államtitkár szerint a cél nem a bírságbevétel növelése, hanem a jogszabályok betartásának ösztönzése. A legújabb jogalkotási ciklus keretében TAO-kedvezményt vezettek be kifejezetten kármentesítési célokra. A kedvezmény mértéke a vállalat méretétől és a projekt jellegétől függően akár 80%-ig is terjedhet, 30 millió eurós összeghatárig. A KEOPLUS program keretében fenntartható vállalati működést támogató pályázatok indulnak. Ezek középpontjában a körforgásosság és fenntarthatóság áll, céljuk pedig hogy a magyar kis- és középvállalkozások megtalálják a gazdasági lehetőségeket a fenntarthatóságban. Az állam jelentős energiákat fektet a szemléletformálásba óvodás kortól kezdve. A Teszedd! akciót évente megszervezik, amelyben számos vállalat is részt vesz. Civil szervezetek számára környezetvédelmi pályázatokat írnak ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy globális együttműködésre van szükség a tudástranszfer területén, hogy a lehető legkisebb költség mellett találjanak optimális megoldásokat a környezetvédelmi kihívásokra. Hogyan javítható az európai gazdaság versenyképessége? A fenntarthatóság és versenyképesség összeegyeztetése kulcsfontosságú kihívás Európa számára, miközben az európai polgárok 67%-a úgy véli, hogy a kontinens versenyképessége romlik – derült ki Tóth Márk, a Századvég Konjunktúrakutató szenior tanácsadójának előadásából a Planet Budapest 2026 Expo és konferencián. A Századvég európai kutatásának eredményei szerint aggasztó a helyzet: az európai polgárok mindössze negyede gondolja úgy, hogy Európa gazdasági helyzetben fejlődő pályán mozog. A kontinens lakosságának 35%-a szerint Európa kifejezetten hanyatlik, 46%-a szerint stagnál, és csak 16%-uk szerint fejlődik. Ha Európa továbbra is ezen a gazdasági pályán marad, akkor bizony Kínához és az Egyesült Államokhoz képest versenyképességben romlani fog a helyzet és le fog maradni" – hangsúlyozta Tóth Márk. A társadalmi vélemények szerint nem indokolt, hogy egy európai uniós iparvállalat energiaárában többszörösét fizesse meg versenytársaihoz képest, különösen a kínai vagy amerikai cégekhez viszonyítva. A kutatás kimutatta, hogy mind a környezeti, mind a társadalmi pillér egyformán fontos a lakosság számára. Ugyanakkor a válaszadók 57%-a szerint riasztóak a technológiai átállás vélt vagy valós költségei, és alapvető szkepticizmus mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy ezek a fejlesztések valós piaci előnyt hoznának-e. A vállalkozások nem több adminisztrációt várnak, hanem támogató ökoszisztémát a magas költségek és bürokrácia helyett. Jelentős könnyítések az EU szabályokban 2025-ben jelentős változások történtek az európai uniós szabályozásban. Az ESG omnibusz csomag a jelentéstételre kötelezett vállalatok körét leszűkítette, csak a legnagyobb vállalatoknak szükséges beszámolniuk ESG teljesítményükről. 2025. december 16-án az EU részben feladta tervét, hogy 2035-től ne lehessen hagyományos motorjárműveket forgalomba hozni. A Századvég saját kutatásában 281 legnagyobb európai vállalat pénzügyi és fenntarthatósági adatait vizsgálták meg. A fenntarthatósági adatokat ESG rétegekből az MSCI alapján gyűjtötték össze. "A pénzügyi mutatókra leginkább a fenntarthatósági beruházások közül a környezeti elemek azok, amik hatnak" – derült ki a kutatásból. Különösen az energiahatékonyságot növelő beruházások hatnak jelentősen a kibocsátás csökkentésére. Etikus működés és méltányos bánásmód a fontos az EU-s polgárok számára A fókuszcsoportos beszélgetések eredményei szerint mind munkavállalói, mind fogyasztói oldalról a társadalmi pillér kiemelten fontos. A lakosokat leginkább a vállalatok etikus működése és munkavállalóikkal való méltányos bánásmód foglalkoztatja. A külső tevékenységek, mint a "linkedines kerítésfestés vagy egy hónapig biciklivel munkába járás" kevésbé mozgatják meg a lakosságot, sőt, ezek már inkább a szkeptikus greenwashing kategóriába sorolhatók. A kutatás szerint a vállalatok versenyképességét növelő tényezők: Fluktuáció csökkentése Rugalmas munkaidő Idősek visszaintegrálása a munkaerőpiacra Családbarát intézkedések Helyi közösségek támogatása Energiahatékonysági fejlesztések A fenntarthatóság egy hosszú távú piaci erőt biztosít, nem érdemes a megszokott jó gyakorlatokat kidobni a kukába egy kis pillanatnyi szabályozói bizonytalanság miatt" – összegzett Tóth Márk. A kutatás 2025 november és 2026 januárja között zajlott, Európa minden tagállamában reprezentatív módon vizsgálva a lakosok viszonyulását a legfontosabb európai kihívásokhoz. Az uniós támogatások nagyobb arányú kihasználása a cél A szekció első, energiaátállásról szóló panelbeszélgetését Herodek Róbert, a PwC üzleti tanácsadás igazgatój veztette. Kovács Domonkos, az Alteo M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalat energiatermelési tevékenységében kiemelt hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés: szél- és naperőművek, biogáz erőművek, depónia gáz erőművek és vízerőművek is működnek a portfóliójukban. "Segítünk ipari nagyvállalati tügyfeleinknek a megújuló energiatermelés kiaknázásában és az ezzel adódó esetleges technológiai nehézségek kezelésében" – fogalmazott. A cég jelentős szerepet vállal kiegyenlítő energetikai és tartalékkapacitás szolgáltatásokban, amelyek a megújulók okozta ingadozások kiegyenlítését szolgálják. Az energetikai tevékenység mellett az Alteo a körforgásos gazdálkodás terén is aktív, elsősorban hulladékgazdálkodási tevékenységgel. A tőzsdei cég jelentős zöld beruházásokat hajt végre: megújuló erőműveket épít és vásárol, nemrégiben pedig egy jelentős hulladékkezelő céget is akvirált, valamint üzembe helyezte az ország egyik legnagyobb energiatároló egységét, egy 50 megawattos lítium-ionos energiatárolót Győrben. Finanszírozási szempontból az Alteo vegyes modellt alkalmaz: támaszkodik tőkepiaci finanszírozásra (részvény-kötvény kibocsátás) és banki finanszírozásra egyaránt. Zöld finanszírozást eddig nem használtak, de felkészültek rá: Felállítottunk egy zöld finanszírozási keretrendszert, ami alkalmassá teszi a vállalatot zöld kötvények kibocsátására" – összegezte. Hasonló stratégiát vázolt fel Ábrahám Péter, a Bonafarm Csoport IT- és ESG-igazgatója is. Az élelmiszeripari és agráripari vállalatcsoport portfóliójába tartozik a Pick és a Mizo márka, emellett pedig borászati tevékenységet, valamint a sertéstenyésztést, tejelő szarvasmarhatartást, növénytermesztést és a takarmány-előállítást folytatnak. A Bonafarmhoz hasonló élelmiszeripari vállalatok nagy energiafogyasztónak számítanak: az üzemekben – például egy vágóhídon – intenzív az energiafelhasználás, emellett jelentős a környezetterhelésük is vízhasználat és talajmegmunkálás révén. A cégcsoport számos energetikai beruházást végez karbonlábnyom csökkentés érdekében. Számos kisebb projekt mellett jelenleg két nagy beruházás fut: egy új készítményüzem Szegeden és egy baromfivágóhíd Szentesen, mindkettő energiamegtakarítás és hatékonyságfejlesztés céljából. Emelett a zöldmezős állattartó telepek létrehozásakor is fontos szempont az energetika és vízfelhasználás. A növénytermesztésben több mint tíz éve nem forgatják a földet a talajelőkészítő munkálatok során, amivel jelentős karbonlábnyom-csökkentést értek el. A precíziós gazdálkodás keretében a műtrágya-kijuttatás és az öntözés is precíziós módon működik: időjárásállomásokkal vannak összekötve, mérik a várható csapadékot, és földszondákkal a vízháztartást. A Bonafarm jelenleg egy nagy projektet készít elő geotermikus hőenergiával, amellyel az egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemük földgázfelhasználását 100 százalékban megszüntethetik. Emelett tervezik okosenergia-monitoringrendszerek bevezetését is, amelyek lehetővé teszik a saját kapacitások – hőtároló vagy hűtési kapacitás – vezérlését a spotpiaci energiaárak függvényében. Amikor negatív árak vannak a spot piacon, mi akár túl is hűthetnénk a saját hűtési kapacitásainkat, és amikor drágább az energia, akkor ebből tudunk kompenzálni" – ismertette a tervezett megoldást Ábrahám Péter. Finanszírozási szempontból Gólya Szilvia, az OTP Bank Zöld Kompetencia Központjának vezetője elmondta, hogy zöld befektetések terén a bankokra kettős nyomás nehezedik. Egyrészt a szigorodó szabályozói környezet, másrészt a befektetők elvárásai sürgetik a változást, akik kifejezetten keresik a zöld eszközöket. Tapasztalataik szerint jelenleg a legnépszerűbb hitelcélok pedig a megújuló energia, az elektromobilitás és az energia