A politikánk végsõ mércéje mindig az , mi szolgálja a magyar családok érdekét - interjú Fülöp Attilával Budapest 4 . választókerületérõl és a 2026 - os választás tétjérõl

gondola.hu · Feb 17, 2026 · Collected from GDELT

Full Article

2026. febru�r 17. 13:09 Interj� F�l�p Attil�val, gondoskod�spolitik��rt felel�s �llamtitk�rral, a Fidesz-KDNP Budapest 4. v�laszt�ker�let�nek orsz�ggy�l�si k�pvisel�jel�ltj�vel. Neh�z cikluson van t�l az orsz�g – j�rv�ny, h�bor�, energiav�ls�g �s gazdas�gi bizonytalans�g hat�rozta meg az elm�lt �veket. F�l�p Attil�t, gondoskod�spolitik��rt felel�s �llamtitk�rt, a KDNP orsz�ggy�l�si k�pvisel�j�t, �s a 2026-os orsz�ggy�l�si v�laszt�son Budapest 4. v�laszt�ker�let�ben (II. ker�let �s a III. ker�let egy r�sze) indul� k�pvisel�jel�ltet arr�l k�rdezt�k, hogyan �lte meg ezt az id�szakot, mit tart a budai v�laszt�ker�let legnagyobb kih�v�s�nak, �s a 2026-os v�laszt�s val�di t�tj�nek. – Mik�nt �lte meg szem�lyesen az elm�lt n�gy �vet �llamtitk�rk�nt, majd orsz�ggy�l�si k�pvisel�k�nt? – Tizenhat �ve dolgozom a korm�nyzatban, van �sszehasonl�t�si alapom, �s azt mondhatom, hogy az elm�lt ciklus val�ban a „vesz�lyek kora” volt. El�sz�r a Covid-j�rv�ny, majd az orosz–ukr�n h�bor�, azt�n az ezekhez kapcsol�d� energiav�ls�g �s gazdas�gi neh�zs�gek hat�rozt�k meg a mindennapokat. Az ukrajnai h�bor� elh�z�d�sa nemcsak katonai �s humanit�rius trag�dia, hanem s�lyos gazdas�gi k�vetkezm�nyekkel is j�r. A puszt�t�s folytat�sa mellett az eur�pai csal�dok is meg�rzik az �r�t: az energia�rakon, az infl�ci�n, a meg�lhet�si k�lts�geken kereszt�l. A legnehezebb az volt, hogy Eur�pa nem kifel� haladt ebb�l a konfliktusb�l, hanem egyre m�lyebben belekeveredett. Ebben a helyzetben k�l�n�sen fel�rt�kel�d�tt az a politikai szeml�let, amely minden d�nt�sn�l azt k�rdezi: mi szolg�lja egy magyar ember, egy magyar csal�d �rdek�t. Az elm�lt �vekben vil�gosan l�tszott, kik v�llalnak ez�rt konfliktusokat, �s kik keresnek ink�bb nemzetk�zi politikai v�d�erny�t maguk f�l�. A Fidesz–KDNP politik�ja a magyar szuverenit�sra �p�lt: arra, hogy a v�gs� szempont mindig a magyar �rdek legyen. Ez a ciklus ezt Eur�p�ban �s nemzetk�zi szinten is l�that�v� tette. – Bud�val kapcsolatban sokan id�zik M�rai S�ndort: „Bud�n lakni vil�gn�zet.” Mit jelent ez �nnek? – Buda term�szeti adotts�gai k�l�nlegesek: dombos, z�ld�vezeti, csendes v�rosr�sz, gy�ny�r� kil�t�ssal. Ez a J�isten aj�nd�ka �s f�ggetlen minden politik�t�l. Ugyanakkor felel�ss�g is: meg kell �rizni olyannak, amilyen. Nem szabad hagyni, hogy a t�lzs�folts�g �lhetetlenn� tegye. Bud�n sz�lettem, itt n�ttem fel, itt alap�tottam csal�dot. L�tom az elm�lt 46 �v v�ltoz�sait, �s azt gondolom, a legfontosabb feladat, hogy a term�szeti �rt�keket �s a nyugodt lak�k�rnyezetet meg�rizz�k a k�vetkez� gener�ci�knak is, mert ha ezt fel�ldozzuk a t�l�p�t�s �s a forgalom miatt, akkor elvesz�tj�k azt, ami Bud�t Bud�v� teszi. – Elind�totta a 4V Konzult�ci�t a v�laszt�ker�letben. Mit szeretne el�rni ezzel a kezdem�nyez�ssel? – Egy egy�ni v�laszt�ker�letben indul� jel�ltnek k�teless�ge megismerni az ott �l�k v�lem�ny�t. Nem el�g, hogy nekem van elk�pzel�sem – fontosabb, hogy a mintegy 80 ezer v�laszt�polg�r elmondhassa, mit tart l�nyegesnek. Ez�rt ind�tottuk el a 4V Konzult�ci�t – a n�v egyszerre utal a negyedik v�laszt�ker�letre �s arra, hogy val�di v�lem�nyeket szeretn�nk gy�jteni. Hat t�mater�letet jel�lt�nk meg, de van szabad mez� is, ahol b�rmit le lehet �rni. Az els� nap t�bb mint sz�z javaslat �rkezett. Ezeket most tematikusan rendezz�k. M�r az els� k�rben l�tszik, hogy a k�zleked�s az egyik legnagyobb probl�ma. – Buda speci�lis fekv�se miatt a k�zleked�s val�ban kritikus k�rd�s. Milyen megold�sok j�hetnek sz�ba? – K�t f� oka van a t�lterhelts�gnek: Az egyik az agglomer�ci�b�l be�raml� forgalom. A m�sik az, hogy megn�tt a be�p�tetts�g: sok csal�di h�z hely�n t�rsash�zak �p�ltek, teh�t egyszer�en t�bben vagyunk. A megold�st k�t ir�nyban l�tom. Egyr�szt le kell �ltetni az �sszes �rintett szerepl�t – �nkorm�nyzatokat, f�v�rost, k�z�tkezel�ket –, �s megvizsg�lni, hogyan lehet a forgalomszervez�ssel jav�tani a helyzeten. M�sr�szt sz�ks�g van infrastruktur�lis fejleszt�sekre: P+R parkol�kra (p�ld�ul Pesthidegk�t t�rs�g�ben), k�t�ttp�ly�s kapcsolatok jobb kihaszn�l�s�ra, ak�r iskolabusz-rendszerre a reggeli cs�cs enyh�t�s�re. F�ggetlen�l att�l, hogy ki milyen sz�nekben vezeti a v�rost vagy a ker�letet, a budai emberek k�zlekedni szeretn�nek. Az orsz�ggy�l�si k�pvisel� feladata az, hogy motorja legyen ezeknek az egyeztet�seknek. – Mi a 2026-os v�laszt�s t�tje, �s hogyan �rtelmezhet� ebben a v�laszt�ker�letben? – A v�laszt�s t�tje a biztons�g. Gazdas�gi, csal�di �s t�rsadalmi �rtelemben is. Ebben a v�laszt�ker�letben k�l�n�sen nagy a vesztenival�: az �tlagj�vedelem az orsz�gos dupl�ja, tavaly 1,3 milli� forint k�r�l volt. Az itt �l�k sz�m�ra a stabilit�s kulcsk�rd�s. A Fidesz–KDNP az elm�lt 16 �vben fel�p�tett egy kisz�m�that� rendszert: csal�dt�mogat�sok, ad�kedvezm�nyek, rezsiv�delem, lakhat�si t�mogat�sok. A Tisza P�rt megjelen�se ezzel szemben bizonytalans�got hoz. Br�sszel r�g�ta k�veteli a rezsics�kkent�s elt�rl�s�t �s a 13. havi nyugd�j megsz�ntet�s�t. Az a politikai er�, amely ezekhez igazodik, �s a multic�gek �rdekeit hozn� el�nybe, nem tudja megv�deni a magyar csal�dokat. A v�laszt�s val�di k�rd�se: folytatjuk a biztons�g politik�j�t, vagy egy bizonytalan j�v�t v�lasztunk. – A v�laszt�ker�let�ben a Tisza P�rt jel�ltje, Koncz �ron elhib�zottnak nevezte a Fidesz–KDNP csal�dpolitik�j�t, a 2025-�s n�pess�gfogy�s adatokra alapozva. Mit v�laszol erre? – Jel�lt �r turisztikai v�llalkoz�k�nt fogalmazott meg v�lem�nyt a csal�dpolitik�r�l, amihez term�szetesen joga van, de az elm�lt m�sf�l �vtizedben nem l�ttam, hogy �rdemben r�szt vett volna ebben a szakmai munk�ban, vagy hogy b�rmilyen javaslatot tett volna a csal�dok helyzet�nek jav�t�s�ra. Mi ezzel szemben 2010 �ta folyamatosan, tudatosan �p�tj�k a magyar csal�dpolitikai rendszert. Magyarorsz�gon olyan komplex csal�dpolitikai modell j�tt l�tre, amelyet ma m�r sz�mos nemzetk�zi szervezet elismer, �s t�bb orsz�g �tvett bel�le elemeket. Ide tartozik a csal�di ad�kedvezm�ny rendszere, az otthonteremt�si t�mogat�sok – CSOK, falusi CSOK, babav�r� –, a n�k szem�lyi j�vedelemad�-mentess�ge, valamint a 2025-t�l megdupl�zott csal�di ad�kedvezm�ny. Ezek nem elszigetelt int�zked�sek, hanem egym�sra �p�l� elemek egy �tfog� rendszerben. A demogr�fiai folyamatokat nem lehet egyetlen �v sz�maib�l meg�t�lni. A sz�let�ssz�m cs�kken�se eg�sz Eur�p�ban tapasztalhat� jelens�g, k�l�n�sen a nyugati vil�gban, sok orsz�gban alacsonyabb is, mint Magyarorsz�gon. A korm�ny mozg�stere p�nz�gyi �s jogszab�lyi: az �llam ad�kedvezm�nyekkel, t�mogat�sokkal �s lakhat�si eszk�z�kkel tudja seg�teni a gyermekv�llal�st, de a v�gs� d�nt�st mindig a csal�dok hozz�k meg. Ugyanakkor a hat�s sz�mszer�s�thet�. A 2010 el�tti trendeket figyelembe v�ve a szakmai sz�m�t�sok azt mutatj�k, hogy ha a csal�dt�mogat�si rendszer nem �p�lt volna ki, akkor az elm�lt m�sf�l �vtizedben legal�bb 200 ezerrel kevesebb gyermek sz�letett volna Magyarorsz�gon. Ez azt jelenti, hogy nem egy ide�lis �llapotot �rt�nk el, hanem egy s�lyos �r�ks�get pr�b�lunk ledolgozni. A csal�dpolitika nem arr�l sz�l, hogy adminisztrat�v eszk�z�kkel „el��rjuk” a gyermekv�llal�st, hanem arr�l, hogy megteremtj�k a felt�teleit annak, hogy aki szeretne gyermeket, az ne anyagi bizonytalans�g miatt mondjon le r�la. Ebben a tekintetben a magyar csal�dpolitika pozit�v hat�sa vitathatatlan. – A Tisza P�rt felh�v�st tett a szimpatiz�nsai fel�, hogy helyezzenek el plak�tokat, molin�kat az ingatlanjaikon, amit �n k�rt�kony kezdem�nyez�snek nevezett. Mi�rt? – A budai emberek megold�sokat akarnak, nem fesz�lts�get. A politika helye a f�rumokon, a rendezv�nyeken van, nem a lak�k�z�ss�gek k�z� bevitt konfliktusban. Ha valaki a szimpatiz�nsait arra �szt�nzi, hogy saj�t lak�k�rnyezet�kben, ingatlanjaikon helyezzenek ki plak�tokat, molin�kat, az helyi fesz�lts�get sz�lhet. A kamp�nyban vit�ra sz�ks�g van, de �rtelemre alapozott vit�ra, nem �rzelmi hergel�sre. Ut�bbi nem �p�ti, hanem rombolja a k�z�letet. – T�bben �gy v�lik, hogy ebben a v�laszt�ker�letben mutatkozik meg az egyik leg�lesebben a v�laszt�s vil�gn�zeti t�tje... – Minden v�laszt�s egyszerre gyakorlati �s �rt�kalap� d�nt�s is. Term�szetesen a mindennapi �gyek – k�zleked�s, meg�lhet�s, biztons�g – nagyon fontosak, de emellett mindig megjelenik az a k�rd�s is, hogy milyen �rt�krend ment�n szervezz�k a k�z�letet. Ebben a v�laszt�ker�letben ez k�l�n�sen l�that�. Sz�munkra alapvet� �rt�k a csal�d, mint a t�rsadalom alapsejtje, az egyh�zak t�rsadalmi �s karitat�v szerepe, a nemzeti �sszetartoz�s gondolata, valamint a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek ir�nti felel�ss�g. Ezek nem elvont fogalmak, hanem konkr�t d�nt�sekben jelennek meg: abban, hogy t�mogatjuk a gyermekv�llal�st, egy�ttm�k�d�nk az egyh�zakkal az id�sek, a r�szorul�k �s a betegek seg�t�s�ben, illetve abban, hogy a magyar nemzetet nem sz�k�tj�k le az orsz�ghat�rokon bel�l �l�kre. Ha a politikai ellenoldalt n�zz�k, k�l�n�sen a balliber�lis ir�nyzatot, akkor sok esetben eg�szen m�s megk�zel�t�st l�tunk. Sz�mukra gyakran probl�ma a hat�ron t�li magyarok v�laszt�joga, vitatj�k az egyh�zak k�zfeladat-v�llal�s�t, �s sokszor kifejezetten t�madj�k a kereszt�ny �rt�kek k�z�leti jelenl�t�t. Nemr�g jelent meg olyan felm�r�s is, amely szerint a magyar t�rsadalom k�zel 80 sz�zal�ka egyet�rt azzal, hogy Magyarorsz�g kereszt�ny �rt�kekre �p�l� orsz�g – ehhez k�pest a baloldali politik�ban rendre olyan hangok jelennek meg, amelyek ezt megk�rd�jelezik vagy relativiz�lj�k. Ebben a v�laszt�ker�letben k�l�n�sen �lesen jelenik meg ez a k�l�nbs�g, hiszen itt h�rom mark�ns politikai vil�g tal�lkozik: egy nemzeti-konzervat�v ir�ny a Fidesz-KDNP �ltal, egy balliber�lis m�regz�ld ir�ny, amit Tordai Bence k�pvisel, �s egy �j, bizonytalan identit�s�, nem magyar �rdekeket k�pvisel� politikai form�ci�, a Tisza P�rt. Ez�rt itt val�ban nemcsak szem�lyek k�z�tt folyik a verseny, hanem vil�gn�zetek k�z�tt is. Amikor teh�t �prilis 12-�n a v�laszt�k szavaznak, nemcsak arr�l d�ntenek, hogy ki k�pviselje �ket a Parlamentben, hanem arr�l is, hogy: a csal�dot tekintj�k-e tov�bbra is k�zponti �rt�knek,